Vallás / Filozófia
__________________

Az állam felfogása az iszlám jogban,
Beszélgetés Maróth Miklós professzorral az Avicenna Intézet kutatójával

“...a muszlim a politikai gyakorlatban az állam vezetője alapjában véve a törzsfőnök funkcióit látja el: ő gondoskodik alattvalói jólétéről, megfegyelmezéséről, felelős mindenegyes személy gondjainak megoldásáért.12 A muszlim állam vezetőjének ajtaja minden alattvalója előtt nyitva van. Ez a mi fogalmaink szerint bizonyos tekintetben paternalista, de bizonyos tekintetben, amennyiben a törzsön belül mindenki egyenlő, mindenkinek a baja vagy öröme közügy, demokratikus rendszer.

A politika a muszlim világban éppen ezért teljesen más keretek közt gondolkodik, mint a világ egyéb tájain, következésképp az egyes vezetői rangok jelentése nem esik egybe szótári jelentésükkel. Csak a politikai vezető törzsfői státusával lehet megmagyarázni, hogy az egyik országban (Szíria) miért öröklődhet apáról fiúra a miniszterelnöki pozíció, illetve egy másik országban (Szaúd-Arábia) hogyan lehet az, hogy a több ezer főt számláló nagy család egy néhány száz fős, arra jogosult csoportja választja, illetőleg - bizonyos feltételek megléte esetén - le is válthatja a királyt.

Ez a szunnával is szentesített törzsi hagyomány őrizte meg mindenütt az iszlám világában a hagyományos nagy családot is, amelyben mindenki mindenkivel törődik. (Ennek következtében az iszlám világában mindenütt igen csekély az öngyilkosságok száma.) Ez a hívők-egy-törzs mentalitás okozza általában véve is azt, amit minden Keletre látogató azonnal észrevesz: az emberek közti kapcsolat teljesen más természetű arrafelé, mint az európai kultúrkörben.
Később azonban világossá vált, hogy az élet újabb és újabb kérdéseit nem lehet csak a Korán és a szunna alapján megválaszolni, ezért ehhez a kettőhöz egy harmadik jogforrás is csatlakozott, ez pedig a vallás/jogtudósok consensusa.13 Mi az athéni népgyűlésből és a római szenátusból kinövő európai demokrácia neveltjei vagyunk, de mégis észre kell vennünk, hogy részben a törzsi egyenlőség, részben az isteni törvényekkel szabályozott politika szakembereinek, a jogtudósoknak a consensusa ebben a hagyományban tulajdonképp a demokrácia fóruma, jóllehet ez a demokrácia különbözik mind a népgyűléseken megvalósuló közvetlen, mind a parlamenti képviseleti demokráciától. (A consensus és a hozzá kapcsolódó rendelkezések magyarázzák, hogy Afganisztánban miért hívták össze az amerikai támadás előtt az ezer jogtudóst.)

Később, a korábbi iráni és görög kultúrterületek elfoglalása után az analóg következtetés és az analógia segítségével az egyéni vélemény (opinio) is csatlakozott negyedik jogforrásként az előző háromhoz. Ezzel a muszlim jog alapjaival kapcsolatosan lezárult az iszlám jogi rendszerének fejlődése.14”

In: Maróth Miklós : Az iszlám, Magyar Tudomány 2002/2 134.o

kapcsolódások:
_________________

előadás:

Maróth Miklós: Az arabok mint a görög tudományok örökösei (Minden tudás egyeteme )

tanulmányok:

• The Purpose of the Islamic State, Islam online
• Ira Lapidus, State and religion in Islamic societies
• Human Rights in Islam, Islam online
• Syed Muhammad Naquib al-Attas,Islamic Philosophy: An Introduction
• Dr. Jasser Auda, The Concept of the State in Islam
• Mohd. Nasran Mohamad,The Concept of Islamic State
• Taher Bhaisaheb Ezzuddin, Ideals of the Islamic State
• Az iszlám jog, Terebess Ázsia Lexikon
• OSMAN PÉTER , VALLÁS ÉS BANKRENDSZER (ESETTANULMÁNY AZ ISZLÁM ORSZÁGOKBÓL)
  Major Nóra, Az iszlám bankok titka
• Emberi jogok az iszlámban
• Islamic Law
  

Hatalmas vihar a sária elfogadása körül Iszlám törvények Európában?

____________________________________________________________________

vissza főlaphoz
___________________________________________________________________

___________________

Az Iszlám kultura tematikus hét Főszerkesztője: Tenke Kata
Szerkesztő Árvay Orsolya. Civil / Sajtó kapcsolatok: Sápi Zsófi
Projektvezető: dr. Abdi Amír